Kaktuszokról általában .....

A kaktuszfélék (Cactaceae) családjának őshazája az amerikai kontinens. A sarkvidékeket és 1-2 egészen extrém területet kivéve mindenhova eljutottak. Északon Kanadáig, délen pedig Tűzföldig. Megtalálhatóak az amazonasi esőerdőkben éppúgy, mint a Szikláshegység csúcsain valamint a világ egyik legszárazabb helyén az Atacama sivatagban. Persze korántsem ugyanúgy néznek ki. Az őserdei fajok liánra, epifitákra hasonlítanak, míg a magashegységi és sivatagi élőhelyeken letörpüléssel alkalmazkodtak az élőhely adottságaihoz. A kaktuszok is pozsgások, tehát testük vízraktározásra módosult. Az élet nedűjét sokféle képen tudják raktározni.  Levelek húsosodása, mélyen a föld alá rejtett répagyökérrel, raktározó vaskos szártagokkal. Viszont nem elég a vizet raktározni, meg is kell azt őrizni. Tehát a párologtatást is csökkenteni kell. Ezt úgy érték el, hogy leveleiket tövisekké módosították, bőrszövetük vastag, gázcseréjük különleges. Egyes fajták olyan rafinált trükköket is kieszeltek, hogy tüskézettük vagy szőrzetük a légnedvesség felvételére is alkalmas. Sőt az oszlopos-bordás kialakítás sem véletlen! (Ugyanis a növény jó része a legnagyobb verőfény közepette is árnyékban van.) Nem csoda, hogy az így felfegyverkezett kaktuszok olyan sokáig bírják 1 csepp víz nélkül is.

A kaktuszok a növények országának egyik legkülönlegesebb családjába tartoznak, amely mintegy 3000 fajt foglal magába.

A kaktuszok többsége Amerikából származik, de vannak olyan fajok is, amelyek Afrikában és Ázsiában őshonosak. A kaktuszok különböző éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodtak, így találhatunk köztük sivatagi, trópusi, mediterrán és hegyvidéki fajokat is.

   A kaktuszok a pozsgás, vagyis szukkulens növények közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy a víztárolás szerepét a szár vagy a levél vette át. A kaktuszok  száraiban sok víztároló sejt van, amelyek nyálkaanyagokkal növelik a víztartóképességüket. A kaktuszok tövisei pedig a párologtatás csökkentésében és a védekezésben segítenek.

A kaktuszok virágai és termései is nagyon változatosak. Vannak olyan kaktuszok, amelyek csak egyszer virágoznak életükben, de vannak olyanok is, amelyek rendszeresen virágzanak, akár több alkalommal is egy évben. A kaktuszok termései között vannak ehetők, mint például a fügekaktusz vagy a sárkánygyümölcs, de vannak mérgezők is, mint például a peyote.

A kaktuszok gondozása nem túl bonyolult, de néhány alapszabályt be kell tartani. A kaktuszoknak sok fényre van szükségük, ezért világos helyen kell tartani őket. A kaktuszokat csak akkor kell öntözni, ha a földjük teljesen kiszáradt, és télen egyáltalán nem kell locsolni őket. A kaktuszoknak jó vízáteresztő, kissé savanyú, nem túl meszes talajra van szükségük. A kaktuszokat időnként át kell ültetni.

A kaktuszok különleges növények, amelyek a száraz, sivatagos környezetekben is képesek túlélni. Ezek a növények különböző formákban és méretekben léteznek, a magas, oszlopos saguaro kaktusztól kezdve a kicsi, gömbölyű tűpárna kaktuszig.

A kaktuszok egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy képesek vizet tárolni a szárukban, így hosszú időn keresztül is kibírják víz nélkül. A tüskéik nemcsak védekezésre szolgálnak, hanem segítenek csökkenteni a vízveszteséget is azáltal, hogy árnyékot vetnek a növényre és csökkentik a párolgást.

A kaktuszok elsősorban az amerikai kontinensen honosak, különösen Észak- és Dél-Amerika sivatagos és félsivatagos területein. A legismertebb kaktuszok, mint például a saguaro, az Egyesült Államok délnyugati részén, különösen Arizonában és Mexikó északi részén találhatók.

Ezen kívül kaktuszok élnek a dél-amerikai Andok hegységben, valamint a Patagónia és a Pampa régiókban is. Néhány kaktuszfaj megtalálható a trópusi esőerdőkben is, például a Rhipsalis nemzetség tagjai, amelyek epifitaként fákon nőnek.

Milye virágjuk a kaktuszoknak?

A kaktuszok virágai rendkívül változatosak és lenyűgözőek. Általában nagyok, színesek és feltűnőek, hogy vonzzák a beporzó rovarokat és madarakat. A virágok színe a fehértől a sárgán, narancssárgán és rózsaszínen át a mélyvörösig terjedhet. Néhány kaktuszfaj virágai éjszaka nyílnak ki, hogy a denevéreket és éjszakai rovarokat vonzzák.

A virágok formája is változatos lehet: vannak tölcsér alakú, csillag alakú és harang alakú virágok is. A virágzás időtartama fajonként eltérő, néhány kaktusz csak egy napig virágzik, míg mások hetekig is virágozhatnak.

A kaktuszok általában száraz, sivatagos területeken élnek, ahol nagyon kevés a csapadék. A leggyakoribb előfordulási helyük Észak- és Dél-Amerika, különösen Mexikó, Arizona, Kalifornia és Dél-Amerika egyes részei, mint például Argentína és Chile. Ezek a növények különösen jól alkalmazkodtak a szárazsághoz, így gyakran találkozhatunk velük sivatagokban és félsivatagos területeken.

Emellett néhány kaktuszfajta megtalálható magasabb hegységekben és trópusi területeken is. Például a trópusi kaktuszok az esőerdők lombkoronájában növekednek, ahol párás és meleg az éghajlat.